42
cianemesítésnek és az ellenálló fajtáknak
köszönhetô. A XX. században 1927, 1932-
33, 1936, 1954, 1972, voltak járványos
évjáratok. 1932-33-ban olyan súlyos volt a
fertôzés, hogy 50-80 %-os terméskiesést
okozott és éhínséghez vezetett. A Dél-
Kelet-Európában kialakuló járványok olyan
tekintetben jelenthetnek veszélyforrást,
hogy légáramlat útján nagy mennyiségû
spóratömeg érkezhet az országunkba, s ez
esetlegesen egy nagyobb mértékû fertôzés
kialakulásához vezethet.
Veszélyes és szakmai odafigyelést kíván a
vörös- vagy levélrozsda
(Puccinia recon-
dita)
(39.ábra B), amely hazánkban a búza
leggyakrabban elôforduló rozsdabetegsége.
Az 1994-es és 1999-es években okozott sú-
lyos mértékû fertôzéseket, ugyanakkor
érdekes, hogy a
sárgarozsda
(Puccinia stri-
iformis)
(39.ábra C) hazai elôfordulása
szórványos. Fôként a hûvösebb, csapa-
dékosabb tavaszok rozsdagombája, így
1999-ben és 2000-ben is jelentôs sár-
garozsda járványt észleltek. 2001-ben az
ország egész területén jelentkezett a
kórokozó.
A sort végtelenségig folytathatnánk, hiszen
Sprague (amerikai fitopatológus) szerint a
gabonaféléket összesen 384 kórokozó gom-
40.ábra. Gabonalisztharmat (A) és sárga levélfoltosság búzán (B)
A
B
A
39.ábra. Búza feketerozsda (A), levélrozsda (B) és sárgarozsda (C) tünetei
B
C
1...,32,33,34,35,36,37,38,39,40,41 43,44,45,46,47,48,49,50,51,52,...64