39
A helyzet hazánkban sem különb.
Hazai
vizsgálatok
(9. táblázat) is igazolják, hogy a
fontosabb tápelemek körében átlagosan
30%-os csökkenést mértek 1978 és 2010
között. Valószínû, hogy itt is szerepet ját-
szott a faj-ták kérdése is.
Az élôvilágban jelenleg ismert több mint
2000 enzim közül 1600 mûködésének a sz-
abályozásában a cink (Zn), körülbelül 50-
150 eznim mûködését a vas (Fe), a réz (Cu)
és a mangán (Mn) szabályozza.
A mikroelemek nem csak a növények,
hanem az ember élettani folyamatait szabá-
lyozó enzimek mûködéséhez is nélkülöz-
hetetlenek.
A FAO felmérései
szerint a föld
lakosságának több mint a fele az általuk fo-
gyasztott élelmiszernövények vas (Fe), cink
(Zn), jód (J) és szelén (Se) tartalma olyan
alacsony, hogy az elfogyasztott növényi ere-
detû táplálék nem fedezi az emberek napi
szükségletét. A föld egyes régióiban az elôzô
mikroelemeken kívül a réz (Cu), a kálcium
(Ca) és a magnézium (Mg) hiányával is szá-
molni kell. A mikroelem hiány okai közis-
mertek (szervestrágyázás elmaradása, talaj pH
változás stb.), de kevésbé közismert a már
említett tény, hogy a mikroelem hiányt a
nagy növekedési eréllyel rendelkezô haszon-
növények termesztésbevétele is elôsegítette.
A nagy termôképességû, gyors növekedési
erélyû fajták esetében ugyanis a
gyökérzónában olyan gyorsan csökkenhet a
felvehetô mikroelemek koncentrációja,
hogy azok a terméslimitáló tényezôivé vál-
hatnak. Egyre gyakoribb jelenség a termés
mennyiség és a felvett tápanyag, így a
mikroelemek közötti negatív kapcsolat.
A mikroelem utánpótlás jelenleginél ked-
vezôbb viszonyai között (1978) készült
hazánk elsô mikroelem-tápanyag mérlege
dr. Tölgyesi György hivatalos mezôgaz-
dasági mikroelem szakértô által. A szerzô
12 növénynél 6,4 millió hektár mezôgaz-
daságilag hasznosított terület figyelem-
bevételével elemezte a mangán, a cink, a
bór, a réz és a molibdén mérleget hazánk
talajaiban.
A felmérés során megállapították, hogy
mangánból (Mn) közel 1600, cinkbôl (Zn)
közel 1000, bórból (B) 600, rézbôl (Cu)
közel 300, molibdénbôl (Mo) pedig közel 20
tonna az éves vesztesége a termôtala-
jainknak. Már a cikk elején említett kalciu-
mot (Ca) külön ki kell emelni, mert egy
kutatási kísérlet szerint a kalcium:vas, a
kalcium:magnézium, a kalcium:mangán és
különösen a kalcium:cink aránya drasztiku-
san befolyásolja a minôséget és a termésát-
lagot is. A nitrogén mikroelemekkel
alkotott arányai közül pedig legfontosabb a
nitrogénnek a foszforral, a kalciummal, a
mangánnal és a cinkkel alkotott aránya,
mely a termést és különösen a minôséget
és az ásványi elemek beépülésének arányát
nagymértékben befolyásolja.
Mivel a talajok termôképességének és ezál-
tal a tápanyag szolgáltató képességének a
nagyobb pozitív irányú változására a közel
jövôben nem számíthatunk, ezért olyan
agrotechnikai fejlesztésekre van szükség
mely ezt a problémát megfelelôen kezeli. Az
agrotechnikán belül a tápanyag-utánpótlás
a legegyszerûbb és leggyorsabb megoldás.
Természetesen nem mindegy, hogy milyen
formában jut tápelemekhez a növény, hogy