41
Védekezés a kalászos gabonák betegségei ellen
A búzában márpedig a betegségek ellen
védekezni kell!
Ez egy rövid, tömör, de
mindent eláruló kijelentés a termelô kol-
légáktól. Vitathatatlan igazság, hiszen az ál-
talános gazdavélemény az, hogy semmi sem
lehet drága, ha elfogadható költségszinten
és jó terményárak tükrében hatékony ál-
lományvédelmet tudunk végezni. Az is igaz,
hogy a kalászos gabonák növényvé-
delmében a gombaölô szeres kezelések
kétharmados részarányt képviselnek, ezzel
is igazolva ezen szakterület nélkülözhe-
tetlen mivoltát. Ez gyakorlatilag számsze-
rûsítve annyit jelent, hogy általánosságban
(évjárat hatást figyelembe véve) a kalászos
gabona területek 60-70 %-án végeznek
fungicides állománykezelést. Örökös
dilemma, hogy mikor, hányszor és mivel
védekezzünk!? A 2010-es csapadékdús
évjárat nem gondolkodtatott senkit, két
esetleg háromszori védekezést is elvégeztek
a gazdák félve a levélzet károsodásától,
majd a fuzárium fertôzés kialakulásától,
aztán 2011-ben pedig erôsen kérdôjeleztük
az elsô védekezés fontosságát (sokan ki is
hagyták a technológiából), de a fuzárium el-
leni védelmet azért senki sem kockáztatta.
Jól döntött az aki nem védte a lombozatot?
Miért fontos egy szárazabb évben is a gom-
baölô szeres védekezés? Mikor, milyen
idôszakban, milyen betegségekre szükséges
odafigyelnünk? Milyen típusú gombaölô
szert (kontakt, szisztémikus) válasszunk?
Többek között ezekre a kérdésekre,
próbálunk meg válaszolni, a Cheminova
Magyarország Kft. által kidolgozott és szak-
mailag bizonyított gombaölô szeres tech-
nológiai javaslataival és tapasztalataival.
A mostani növénykórtani ismereteink
alapján egyszerûen félelmetes belegondol-
ni, hogy nem is olyan rég 200-300 éves
múltra visszatekintve, amikor még magát a
problémát sem tudták felismerni – nem-
hogy védekezni -, mennyire kockázatos volt
a termelés sikere és eredményessége! Az
1700-as évek végén szakmánk neves elôdje
Nagyváthy János például így vélekedett a
gabonafélék rozsdabetegségérôl:
„…A leve-
leken imitt-amott néha sûrûen is valami
sárgás, mintegy perzselt foltotskák lát-
szanak. Ezek a foltotskák bizonyos, hogy
nem egyebek pornál, mert kézzel is le lehet
törölni, a jó szapora esô is le-mossa. De
hogy ez a por mibôl származzék, nehéz
megegyezni rajta. Rédi uram szerint a har-
matcseppen átsütô napsugár a növényt
megégeti. De ez nem egészen igaz, mert a
nyárban több lenne. Fontana azt tartja,
hogy ezen foltotskák apró gombák és ezt
nagyító üvegen meg is látta.”
Nagyváthynak bizony igaza volt, kezdetét
vette ezen mikrovilág felfedezése, amelynek
fontossága felértékelhetetlen volt, hiszen
ezek a kis ’pornak tûnô foltocskák’ késôb-
biekben óriás mértékû kártételeket
végeztek, veszélyeztetve az emberiség
megélhetési lehetôségét. Egy-két érdekes
példa: 1871-73. évi nagy rozsdajárványról
Mokry Sámuel is beszámolt a Búza-
nemesítés címû munkájában. A
fekete-
rozsda
(Puccinia graminis f. sp. tritici)
(39.ábra A) hazai viszonylatban 10-15
évenként lép fel, de akkor a kár mértéke az
50 %-ot is elérheti. Periodikus fellépése és
ilyen mértékû visszaszorulása a reziszten-
1...,31,32,33,34,35,36,37,38,39,40 42,43,44,45,46,47,48,49,50,51,...64