zosodó foszforsav észter. Ha a kelô vetésben
2 lárva fordul elô m
2
-enként, védekezni kell.
A lárvák mennyiségét búzacsomós csalo-
gató módszerrel lehet meghatározni.
A
gabonapoloskák
tavasztól az aratásig
szívogatják a gabonaféléket. Az
osztrák
poloska
(18. ábra) a leggyakoribb, de meg-
található mellette a mórpoloska is. Aszá-
lyosabb évjáratban nagyobb a károsításuk.
A szárbaindulás elôtt megszúrt hajtások el-
pusztulnak, a hasban lévô kalászok szúrása
után a kalászok kifehérednek. A kalász-
hányást követôen okozott kártételük a
legveszélyesebb, mert a szúrás fölötti
kalászrész elpusztul és az érôfélben lévô
megszúrt szemek beltartalmi értékei
leromlanak. 2db/m
2
imágó esetén fel kell
készülni a védekezésre, az egyedszám
április végén, május elején hálózással jól el-
lenôrizhetô.
A szakirodalom a
kabócák
közül a törpe
gabonakabócát és a
csíkos gabonakabócát
említi jelentôsebb kártevôként, mely utóbbi
a gabonaféléken akár 40-80%-os kártételt is
okozhat. A lárva és az imágó is károsít a le-
velek szívogatásával. Azonban a legnagyobb
kárt azzal okozzák, hogy különbözô miko-
plazmás és vírusos beteg-ségek terjesztôi. A
gabonafélékben a legjelentôsebb a
búzatör-
pülés vírus
, melynek terjesztéséért többek
között a csíkos gabonakabóca a felelôs.
A másik, hasonlóan a levelek és a kalász
szívogatásával károsító kártevôk a levél-
tetvek. A gabonaféléken a leggyakrabban
károsít a
gabona levéltetû
és a
zselnice-
meggy-levéltetû
. Mellettük megtalálható a
zöld gabona-levéltetû
és ritkán, de
helyenként már megtalálható az
orosz
búza-levéltetû
is. Ez utóbbi kártevô jelen-
tôsége idôvel megnôhet, mert toxikus
nyálával összesodorja a levéllemezt és
annak védelmében csak szisztemikus
készítménnyel lehet ellene védekezni. Köz-
vetett kártételük a vírusvektor szerepük.
E szerepük a közvetlen kártételnél is sú-
lyosabb. A gabonafélék vírusainak nagy
többségét a kabócák mellett a levéltetvek
terjesztik. Az ôszi búza esetében az
árpa
sárga törpülés vírust
és a
búzatörpülés
vírust
, a levéltetvek viszik át és hurcolják
be az állományba. Különösen fontos
hosszú, enyhe ôsz esetén e tevékenységük.
Kiemelkedô itt a
zselnicemeggy levéltetû
(19. ábra), amely a leszáradó kukoricákról
ôsszel gyakran vált át a búzavetésekre.
Enyhe ôszön, mint például a 2011. évben az
ország Dél-Dunántúli részén, már jelezték
18.ábra.
Osztrák poloska
17
1...,7,8,9,10,11,12,13,14,15,16 18,19,20,21,22,23,24,25,26,27,...64