7
gárirányba szétterjedni. Az ellene való véde-
kezést nehezíti, hogy mechanikailag alig
gyéríthetô, a gyomirtó szerek közül, pedig
csak nagyon kevés igazán hatékony van el-
lene, és azok többsége is csak egy évre enyhíti
a problémát, aztán újra kihajt.
Meg kell még említeni egy kultúrgyomot, a
napraforgó
árvakelést (5. ábra). Minden
olyan területen elôfordulhat, ahol korábban
napraforgót termeltek. Akár évek múlva is
képes kicsírázni, és ezzel gyomosítani. Az
elmúlt években a jelentôsége tovább nôtt,
azáltal, hogy megjelentek a különbözô her-
bicid toleráns hibridek. Ezeknek az ár-
vakelése elleni védekezés nagyobb körülte-
kintést igényel, a tribenuron-metil ható-
anyag önmagában nem alkalmas az ilyen
területek gyomirtására.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni néhány
fajt, amelyek ugyan nem tartoznak a nyolc
leggyakoribb gyom közzé, de azokon a
kalászos táblákon ahol megjelennek, és
nagy egyedszámot érnek el komoly ter-
mésveszteséget okozhatnak, ezért indokolt
ellenük védekezni. Ilyen
a vadzab, a pipitér
fajok, a vadrepce, a repcsényretek, a
tyúkhúr, a parlagi ecsetpázsit, a sebfor-
rasztó zsombor és a füstike
fajok.
Ugyanakkor, vannak gyomnövények, ame-
lyek gyakran megjelennek a vetésekben,
ennek ellenére csak nagyon magas egyed-
szám (50-60 db/m
2
, vagy e fölött) esetén
okoznak kárt. Ezek az
árvácska
fajok (133
db/m
2
),
veronika
fajok (perzsa veronika 26
db/m
2
, repkény veronika 44 db/m
2
), az
árva-
csalán
(44 db/m
2
), vagy a
mezei tikszem
(60
db/m
2
). Ezek azok a gyomnövények, amelyek
ellen csak akkor kell külön védekezni, ha a
fenti egyedszámot meghaladja a sûrûség.
Amikor már tudjuk, hogy milyen gyom-
növények jellemzôek a területünkön, meg-
tervezhetjük a gyomszabályozást.
Ez már az agrotechnikánál elkezdôdik, ame-
lynek része a talajmûvelés, amely a már kikelt
gyomnövényeket elpusztítja, a gyommentes
vetômag használata, illetve a megfelelô
tôszám kialakítása. Kimutatható, hogy a 4,5
millió csíra/ha, vagy e feletti csíraszám képes
erôteljes gyomelnyomó hatást gyakorolni.
A vegyszeres védekezés két fô idôszakban
történhet, ôsszel és tavasszal.
A korai posztemergens kezelés hazánkban
nem gyakori, inkább csak speciális prob-
lémák megoldására használják. Azokon a
területeken terjedt el, ahol a gyom-
növények jelentôs része már ôsszel kikel, és
tavasszal az ellenük való védekezés kevésbé
hatékony, pl.: egyszikû fajok
Általános gyakorlat a tavaszi permetezés,
ilyenkor a már kikelt egyedek ellen
védekezünk, néha más készítményekkel
5.ábra. Napraforgó árvakelés és sövény
szulák ôszi búzában
1,2,3,4,5,6 8,9,10,11,12,13,14,15,16,17,...64