18
a drasztikus
kabóca és levéltetû
felsza-
porodást is. Már ilyenkor érdemes
védekezni ellenük, hogy a vírusvektor sze-
repük miatt a következô év tavaszán ne
találkozzunk vírusfertôzött, kisárgult ál-
lománnyal.
A kalászosokat károsító következô kártevô
csoport a
vetésfehérítô bogarak
. A
vetésfe-
hérítô bogarak
a
veresnyakú zabbogár
,
kéknyakú búzabogár
, a
kéknyakú árpabogár
és a
vörösnyakú árpabogár
, melyek közül az
utóbbi kettô a legjelentôsebb. A gabona-
félék leveleit hosszanti irányban rágják
meg. A lárvák a levél fonákján telepednek
meg, és a fonákkal és a levél belsô
szöveteivel táplálkoznak, de érintetlenül
hagyják a levél felszínét. Ezek a levél-
felületek fehérek lesznek. Ezért a kapta a
kártevô a
vetésfehérítô bogár
(20. ábra)
nevet. A lárvák jellegzetessége, hogy ürü-
léküket magukra ürítve, testüket állandóan
nedvesen tartják. Ezért apró, sötét színû
házatlan csigákra hasonlítanak. Innen ered a
közismert elnevezésük az
„árpacsiga”
(21.
ábra). Különösen a zabot és a tavaszi árpát
kedvelik, de a búzát sem kímélik. A véde-
kezést az imágók és a fiatal lárvák ellen cél-
szerû idôzíteni, mert ekkor még kevesebb
kárt okoznak és érzékenyebbek a rovarölô
szerekre. Hálózással elôrejelezhetô. Ha 5-6
db imágó esik egy m
2
-re védekezni kell.
A kalászosokat károsító
gabonaszipolyok
a
széles szipoly, az osztrák szipoly (22. ábra), a
keresztes szipoly és a vetési szipoly. Az imá-
gók a tejes és a viaszérésben lévô kalászokban
a szemeket megrágják és a rágásuk folyamán
a kalászok kuszáltakká, szétrágottá válnak.
Tömeges elszaporodására száraz években,
19.ábra.
Zselnicemeggy levéltetû kolónia
20.ábra.
„Vetésfehérítô” bogár
21.ábra.
„Árpacsiga” és kártétele