Költséghatékony védelem a rovarkártevôk ellen kalászosokban
Az ôszi búza termôterületének növe-
kedésével egyre gyakoribbá vált egyes
kártevôk tömeges fellépése. A kártevôk
ellen egyre szélesebb hatásspektrumú
rovarölô szereket kezdtek el használni,
melyek nem kímélték a kártevôk ter-
mészetes ellenségeit sem. Ezért bizonyos
idôszakonként drasztikus mértékben felsza-
porodtak egyes kártevôk, melynek a ter-
mészetes ellenségeit megtizedeltük, mint
például 1968-1969-es gazdasági évben,
amikor a poloska kártétel meghaladta a
30%-ot. Az rovarölô szerek túlzott mértékû
használatával a kártevôk egy része ellenál-
lóvá vált.
Ilyen elôzmények után alakították ki az
in-
tegrált növényvédelem
fogalmát, mely
magába foglalja az
agrotechnikai, biológiai
és a kémiai
védekezési lehetôségek
együttes, harmonikus alkalmazását. A
megfelelô
talaj elôkészítés
és az optimális
idôben végzett
vetés
olyan helyzeti elôny-
höz juttathatja a búzát, hogy például a
gabona legyek betelepülése sem okoz jelen-
tôs mértékû kárt. A gyenge kelésû és fej-
lôdésû búzában a kisebb egyedszámban
fellépô kártevôk is nagyobb kárt okoznak,
mint egy jól fejlett,
tápanyagokkal har-
monikusan ellátott növény
állományban. A
búza árvakelés idôben történô letárcsázásá-
val (
tarlóápolás
) és a
vetésforgó
betartásával
például elkerülhetô a gabonafutrinka
drasztikus kártétele is.
Magyarországi viszonyok között az ôszi
búzában elôforduló legfontosabb kártevôk
a
gabonafutrinka, a gabonapoloskák, a
csíkos gabonakabóca, a levéltetvek, a vetés-
fehérítô bogarak és a gabonaszipolyok
melyek a szaporodás biológiájuktól, az
évjárattól, a talajtípustól függôen évrôl évre
változó mértékben károsítják kalászos
növényeinket. A fontosabb kártevôk mellett
megtalálhatók a gabonalegyek, a szal-
madarázs, a gubacsszúnyogok, melyek a
helyes agrotechnika és a fontosabb kártevôk
elleni védekezések mellett kártételük nem
jellemzô.
A
gabonafutrinka
(17. ábra) az utóbbi
néhány évben jól alkalmazkodott a
környezetéhez és felszaporodott a kártétele.
Fô kártevô a lárva, mely a növény mellett a
talajban aknát készít, és ebbe húzza be a
növény levelét ahol „kicsócsárolják”. Innen
ered a lárva elnevezése is a „csócsároló”.
Védekezni azért nehéz ellene, mert a lárvák
fénykerülôk és csak éjszaka jönnek fel a fel-
színre, addig az aknájukban tartózkodnak
és táplálkoznak. Ezért szükséges gázosodó
készítmények használata, hogy a ható-
anyagból az aknákba is kerüljön. Ilyen
készítmény a
Cyren EC
, mely egy jól gá-
17.ábra.
Gabonafutrinka imágója
16
1...,6,7,8,9,10,11,12,13,14,15 17,18,19,20,21,22,23,24,25,26,...64