47
Növényorvoslás
A HAGYOMÁNYOS VÉDELEM!
A legenda szerint
i dô s z ámí t á s unk
elôtt, már a római
katonák az ivóvizes
tömlôjükbe is tettek
egy réz pénzérmét,
a
solidust
, ugyanis a
tapasztalat az volt,
hogy az ilyen víz nem romlik meg állás
közben sem, tehát volt fertôtlenítô hatása a
rézpénznek, de mérgezô hatása ezek szerint
nem.
Évszázadokon keresztül más formákban is
voltak hasonló tapasztalatok, ismeretek, de
a növények védelme érdekében komolyabb
felhasználás csak 1885 óta van, amikor fran-
cia szôlôtermesztôk az egyébként gyomirtó
hatást eredményezô, 100 %-ban oldódó
rézgálicot
(CuSO
4
)
mésztejjel
[Ca(OH)
2
]
közömbösítve elôállították a növényeket
nem perzselô
Bordói levet.
A keverék egyfajta
réz-mész komplex
, mely
az eredeti gyártási technológia szerint egy
viszonylag instabil oldatot képezett, melyet
a lehetô legkisebb idô alatt fel kellett
használni az elkészítés után.
Mára ez is
megváltozott
.
Olyannyira, hogy a hagyományos eljárások
mellett egyre inkább teret hódítanak a
jövôben azok az eljárások, melyekkel jelen-
tôsen csökkenteni lehet a mezôgazdaságban
a növényvédelmi védekezések környezeti
terhelését. Ezek az eljárások a
nanotechno-
lógiák növényvédelmi bevezetését
jelentik.
Ebben egy magyar találmány jár az élen a
Bordóilé Neo SC és a Bordóilé + Kén Neo
SC elôállításával.
Amikor rézgálicot mésztejjel közöm-
bösítenek, a vegyített anyagok különbözô
aránya miatt, különbözô vízben rosszul
oldódó réz-sók keletkeznek, valamint
hasznos melléktermékként kristályvizes
gipsz
(CaSO
4
) is.
A
gipsz
esetében ugyanaz a reakció ját-
szódik le a permetezés után, mint a meszelt
házfalakon, vagy a csonttörések alkalmával
alkalmazott gipsszel. Rendkívül gyorsan
megkeményedik, miközben a
levegô szén-
dioxidjával
(CO
2
) reakcióba lép, és szinte
lemoshatatlanná válik a növény felületén,
de csak szinte, mert a
mész (Ca
2+
)
egyébként késôbb
tápelemként
is haszno-
sul, ezért nem volt addig sztipikes alma,
míg az állományok védelmében többször,
akár 12 alkalommal is használtak bordói
levet
(Növényvédelem folyóirat, 1935. ápri-
lisi 15-i szám), viszont ettôl függetlenül
akkor is ismerték az egészséges és a jóízû
gyümölcs fogalmát.
Ez a gipsz erôsen tapad a lepermetezett
felületekre, majd egyfajta réz-depóként (és
mész depóként is) szolgáltatja folya-
matosan a réz-ionokat, de
csak annyit,
amennyi elegendô a kórokozók elpusztítá-
sához, de ez a rézmennyiség ahhoz nagyon
is kevés, hogy perzselô hatást okozzon
.
Rézkészítmények perzselô hatását egyéb-
ként némely
közhiedelemmel ellentétben
nem a szulfát (SO
4
2-
) és a klorid (Cl
-
) ionok,
tehát nem a „kénsav és a sósav” okozzák,
hanem a nagymennyiségben jelenlevô Cu
2+
ionok. Ezért perzsel a rézgálic oldat [CuSO
4
+ H
2
O «=»
Cu
2+
+ 2 (OH)
-
+ 2 H
+
+ (SO
4
)
2-]
és minden olyan rézkészítmény melynek
kristályai a nagy szemcseméret miatt lassan
alakulnak át karbonátos réz-komplex sókká.
(
„Levélkezelésre csak a vízben rosszul oldódó
rézvegyületek alkalmasak a rézionok fitotoxi-
citása miatt.”
- Joszepovics/Terényi és mtsai,
Növényvédelmi kémia, Keszthely, 1967.) A
réz-sók szintén reakcióba lépnek a szén-
dioxiddal, és kristálymérettôl függô gyor-
sasággal egy vízben gyakorlatilag alig oldódó,
zöldes színû egyfajta réz-karbonátot, ma-
lachitot – [CuCO
3
xCu(OH)
2
], vagy kékes
színû azuritot [2 CuCO
3
xCu(OH)
2
] képeznek.
Ilyen anyag pl. a rézlemezzel borított
háztetôkön látható zöld színû patina is.
(Lengyel B., Proszt J., Szarvas P.: Általános és
szervetlen kémia, Tankönyvkiadó, 1971.)
A rézperzselés tünete egyébként könnyen
felismerhetô:
Amíg a növény a
bôrszövet vastagodást
kivé-
di, kidolgozza, addig
nem nekünk dolgozik
.
Ez a tünet egy, a Bordóilé Neo SC-hez
képest nagyságrendekkel nagyobb, szilárd
frakciójú réz-hidroxid hatóanyagú termék
hatása volt. A bôrszövet vastagítás biztosan
nem véd meg a kórokozóktól, mert az
felületi repedezésekkel is jár, és a kórokozók
egyébként is általában sebfertôzôk, sôt ez a
vastagító hatás a növény önvédekezô
képességének további gyengítésével újabb
termelés kiesést okoz.
Szintén a közhiedelemmel ellentétben az
ionos rezet
egyszerûen
elektrosztatikus
okok miatt nem tudja felvenni a kórokozó:
„Elektromos töltéssel rendelkezô részecs-
kék nehezen jutnak át a töltéssel nem ren-
delkezô lipo-protein (zsírfehérje) membrá-
non, ilyen anyagok felvétele csak nem ionos
formába történô átalakulásuk után történ-
het meg.” (Hassal, 1982.), és ez így logikus.
A különbözô rézkészítmények hatékony-
ságát a permetcseppek mérete, a kijuttatás-
technika minôsége, a felületi feszültség
csökkentô adalékok használata után a
felületre kivitt kristályaik mérete (szemcse-
méret) és azok formája határozza meg. Ez
utóbbiak a gyártástechnológiától függenek.
Magyar találmány, magyar szabadalom, magyar termékek
Bordóilé Neo SC és a Bordóilé + Kén Neo SC
A kép még 2000-ben, Szobon készült,
egy integrált védekezési program
keretében végrehajtott vizsgálat során,
ahol az volt a feladat, hogy különbözô
réz-só hatóanyagú készítmények
fitotoxikus hatását is vizsgáljuk. Még a
felületes szemlélônek is fel kell, hogy
t njenek az ilyen tünetek! Ezek a tünetek
bôrszövet vastagodással
járnak, ami
megint csak
fitotoxikus hatás
.
Hatóanyag
m/m%-ai.
Szemcseméret
ai.
Fajlagos felület:
m
2
/g ai.
Permetcsepp
mérete,
toxikus rács
HATÉKONYSÁG
1...,37,38,39,40,41,42,43,44,45,46 48,49,50,51,52,53,54,55,56