51
Növényorvoslás
A HAGYOMÁNYOS VÉDELEM!
Pl.: kálcium hiány tünetek paprikán, almán, gabonán, napraforgón, és paradicsomon
Melyik növény nem igényli ezek közül a meszet (Ca
++
)?
Mindegyik éves mész szükséglete
termésmennyiségtôl függôen legalább 40 - 200 kg/ha.
Mint korábban említettük, a levegô szén-
dioxidjának segítségével a kipermetezés után
a növény felületéhez erôsen tapadó GIPSZ –
mészkô depót képez a réz (Cu
++
) számára is.
A
Bordóilé Neo SC
mész tartalma (Ca
++
) 6,5 +
0,65% (m/m), azaz 65-70 g/l. Ennek a mész-
tartalomnak 43 %-a kálciumszulfát (CaSO
4
–
GIPSZ) formában, 57 %-a kálciumhidroxid
[mésztej - Ca(OH)
2
] formában van jelen a ter-
mékben.
Mi történik a Bordóilé Neo SC, vagy a
Bordóilé + Kén Neo SC kipermetezése után a
mész (Ca
++
) résszel?
1. A gipsz (CaSO
4
) kis mértékben oldódik
ionosan a permetlében, így a Ca
++
-ion azonnal
kezd felszívódni a növénybe (0,26 g/100ml víz)
2. A kálciumhidroxid (57 % kb. 4% (m/m)
elôször a levegô széndioxidjával kálcium-kar-
bonáttá, majd késôbb ismét vízoldható kálci-
umhidrogén-karbonáttá alakul a levegô szén-
dioxidjával (mészkôoldódás – cseppkô-
képzôdés!!!)
3. Ez az ionos kálcium-hidrogénkarbonát
szívódik fel a késôbb a növénybe.
A folyamat lényege, a kétféle kalcium-ion
folyamatos (idôben elhúzódó) kalcium for-
rása a növénynek – akkor kezdjünk szá-
molni!
1. Általában egy átlagos almatermesztô
elhasznál éves szinten pl. 15 %-os kálcium
tartalmú lombtrágyából, (pl. a Pandából)
20 l-t (3000 g/ha Ca lombon). „Ekkor nem
sztipikes az alma, még a májusi kitároláskor
sem” – mondta Pócsi Mikós, baktalórántházi
növényvédelmi szakmérnök, 2007-ben.
2. a Bordóilé adagja 3-4 l/ha, mely 60 g/l aktív
réztartalom mellett alkalmanként 210 g/ha
rézadagot jelent (pl. a 9,3 % réztartalmú
Headland rézkelátból ez 2,2 l/ha-t jelentene,
melynek javasolt adagja vegetációnként
0,75 -1,5 l/ha), valamint
228 g/ha Ca-ion
kiadását jelenti. Vegetációnként 8-9 perme-
tezéssel számolva,
1890 g/ha Ca
kiadást
jelenthet hektáronként, azaz
13 l/ha 15 % Ca
tartalmú lombtrágya felhasználást váltunk ki
- réz kezelés áron. Ugyanez a számtan papri-
ka, paradicsom, stb. estében is.
3. Ha mindezt
Bordóilé + Kén Neo SC
-re
vesszük, ahol 4-5 l/ha az adag, akkor
-
búza
esetében 4 l/ha adagnál
Cu: 147g/ha,
Ca: 160 g/ha, S: 1160 g/ha
a kiadott tápelem
mennyiség.
Rézhiányos gabonák
A tûzelhalás jellemzô tünetei almán.
A tûzelhalás jellemzô tünetei almán.
-
burgonya
, stb. estében 5 l/ha adagnál:
Cu:
188 g/ha, Ca: 200 g/ha
(még mindig nem
ajánlják krumpliban, cukorrépában, csak
paprikában, paradicsomban, stb. – pedig a
sejtfal szerkezet alakításában mindenütt
éppoly’ fontos, csak nem oly’ látványos, mint
paprikában, stb.).
S: 1450 g/ha
(= 1,8 l/ha -
800 FW, WG anyagból).
Ezeket össze kell adni azzal a fizikai, és az
ebbôl eredô kémiai minôséggel, ami a ter-
mékeket jellemzi.
A technológiai fejlesztésbôl következô
minôség miatt kialakul az a helyzet, hogy
a Bordóilé Neo SC (+ Kén), vagy az ilyen
minôségû réztartalmú termékek esetében
nem beszélhetünk réz-érzékeny fázisról,
réz-érzékeny fajtáról, vagy réz-érzékeny
növényrôl.
A legtöbb növényfertôzô baktérium faj
már a növények kezdeti fejlôdési állapo-
tánál képesek a talajról csapadék hatására
felverôdve, számukra kedvezô hômérsék-
leti és pára viszonyok mellet fertôzni a
növényeket. Ilyenkor a viasz is kevés a
növények felületén, a téli telelésbôl
elôjövô rovarok is erôsebben támadják a
fiatal, gyenge növénykéket.
A legtöbb növény esetében a virágzás az
elsô fázis, ahol komoly baktérium és/vagy
monilia fertôzés éri a növényeket. Ebben a
fázisban jelentkezô Pseudomonas (papri-
ka, csonthéjasok, stb.), Erwinia (almafé-
lék) fertôzések ellen értelemszerûen nem
védenek a virágzó növényeket kímélô,
legkiválóbbnak tartott szintetikus gom-
baölô szerek sem, és
hivatalosan engedé-
lyezett technológia sem áll rendelkezésére
a termelôknek.
Pedig a réztermékeknek
nincs méhveszélyessége, nem okoznak
hasmenést (Zaják Árpád – korábban
Fácánkerti Méh-, és Vadtoxikológiai Labor
vezetôje), így a virágzáskori használat e
miatt sem lenne akadályozott.