Page 13 - Cheminova - Talaj- és növényorvoslás - 2013

Talajorvoslás
13
AZ OKOT KEZELJÜK!
Az Amalgerollal kezelt területen nincsenek erodált csíkok, azaz a talaj elnyeli az esôt, vagyis a VIZET.
2007-ben az egyébként csapadékosabb Dunántúlon is megismerkedtek az ASZÁLY fogalmával. Ekkor elônyös lett
volna a növények számára az elôzô évben lefolyt esôvíz.
Hogyan lehetséges azt megcsinálni, hogy lemenjen a pálca? Hogy ne legyen belvizünk? Hogy ne legyen
talajaszály? Hogy újból úgy mûködjenek a talajaink, mint nagyapáink idejében?
Az is egy nagy élmény, amikor az ember saját maga tapasztalja meg a fentieket a pálcával. Elhiszi, hogy lehet vál-
toztatni azon, amit eddig úgy gondolt, hogy nem lehet.
2007. június 13-án, az elsô nagyobb aszályhullámban, Mezôtúr mellett egy 60 AK kötöttségû, egyébként ilyen
körülmények között kôkemény vályog talajba le lehetett szúrni a gazdászbotot.
A kolléga ott volt ’96-ban azon a bemutatón, és azóta használja a területén az Amalgerolt. Itt nem volt víznyomott
folt 1,5 km-re a Körös gáttól. A mellette levô, nem kezelt területben csak 20 cm-re ment le a pálca. Itt nincs az ún.
„eketalp réteg”, amit természetesen nem az eke okoz. Kell az ilyen talajon, ahol lemegy a pálca, mélylazítót használ-
ni 80 000 Ft-ért hektáronként ? A válasz egyszerû: nem kell ! Azokon a területeken, ahol ez az „eketalp réteg” már
kialakult, vagyis az a 30-35 cm-es, alulról lezárt felsô talajréteg (termesztô közeg), ott nagyon könnyen megfullad,
vagyis vízzel telítôdik a talaj. Ugyanez a réteg a lecsapolások után azonnal kiszárad, és kialakul a talaj-aszály. Ahol
ilyen záró réteg van, ott ebbôl a zónából eszik, iszik csak a növény. Vagy nem eszik, nem iszik, ha megfullad, vagy
kiszárad. Ez a réteg már biztosan mikroelem hiányos. Az ilyen területeken, mint a következô képeken, lila a repce
februárban, sárga az ôszi árpa és a búza, és vírusra, meg hópenészre gyanakodnak, akkor is, ha egész télen nem is
esik a hó. Lehet hópenész is, mert az is csak egy gyengültségi betegség, mint ahogy a többi betegség is az.
A képeken a repce és a gabona is a relatív foszforhiány tüneteit mutatja. Általában, a talajvizsgálati ered-
mények szerint ma van elegendô mennyiségben foszfor és kálium is a talajainkban, csak a növényeink
számára felvehetetlen állapotban. A gabonás kép 2007. 02. 26-án készült Szentestôl délre, miközben a
területen 2006 augusztusa óta csak 16 mm esô esett. Áll a területen a belvíz, 6 hónap aszály után.
Foszforhiány repcén Foszforhiány ôszi árpában, Szentes, 2007
Amalgerollal kezelt, 60 Arany- féle kötöttségi számú talaj gazdászbottal (penetrométer) történô
vizsgálata, Mezôtúr, 2007. 06. 13