11
AZ OKOT KEZELJÜK!
Talajorvoslás
Talajorvoslás
Az elmúlt évtizedekben a helytelen talajhasználat, a túlzott, egyoldalú mûtrágyázás következtében talajaink
nagy részének állapota rendkívül leromlott. Még ha a talajvizsgálat jó, vagy esetleg nagyon jó tápanyag ellá-
tottságot mutat is, a növények számára ez sok esetben nehezen feltárható és hiánytünetek mutatkoznak. Jó
talajban az önszabályozó képességgel rendelkezô mikrobák közössége képes lenne kompenzálni az idôjárás és
a mûvelési hibák okozta kedvezôtlen körülményeket és helyreállhatna a talaj homeosztázisa.
A legyengült, aktív mikrobiológiai sokszínûségét elvesztett, tömörödött, levegôtlen talaj azonban nem képes
erre. A kiváltó okok között ismert a szervestrágyázás visszaszorulása és az intenzív növénytermesztés
következtében egyre nagyobb mennyiségben termelôdô növényi szármaradványok megjelenése, amelyek jó
esetben tápanyagforrásként szolgálhatnának, de egy leromlott talajban csak évek alatt bomlanak le, táptalajt
szolgáltatva különbözô betegségeknek, a pentozán hatás révén csökkentve a felvehetô N-t. A levegôtlen vi-
szonyok között a lebomlás iránya megváltozik így szén-dioxid és víz, valamint humuszképzôdés helyett az
erjedés dominál és toxikus anyagok halmozódnak fel.
Ezeket a talajhibákat a növények, sajnos kiválóan jelzik is. Fontos és hasznos termelési feladat lehetne,
homogenizálni azokat a talajfoltokkal tarkított területeket, amelyekben a termelt növények állománya,
fejlôdése rendszeresen egyenetlen. Ezek az egyenetlenségek, eltérések a talajmunkák, a mûtrágya, vegyszer
kiszórás során is problémákat okoznak.
A bal oldali képen egyenetlen felületû búzát láthatunk szemmagasságból, míg a jobboldalin, Pongrácz Z.
felvételén, 1300 m magasból egy szintén egyenetlen kukorica állományt. Nem a talajt készítették elô rosszul,
és attól egyenetlen. Itt a talaj a foltokban máshogy, másképp dolgozik, nem egyformán szolgáltatja a tápa-
nyagokat, ezért az állomány nem egyformán fejlôdik. Különös probléma ez akkor, ha hibrid elôállításban
egyszerre kellene virágoznia a területnek, vagy egyforma nedvesség tartalmú termést szeretnénk betakarí-
tani.
A foltok a mai GPS-re alapuló technikával könnyen beazonosíthatók és utána bevizsgálhatók. Így a mutatott
hibákat nem csak a kultúrnövény jelzésével, hanem kémiai módszerekkel is beazonosíthatjuk. Technokrata
szemlélettel, a világosabb foltokat ma még túletetik felülkezeléses mûtrágyázással, holott azt kellene megvizs-
gálni, hogy ezek a területek miért nem úgy szolgáltatják a tápanyagokat, mint a sötétebb, azaz jobban termô
foltok.
Gyakorlati tapasztalatok alapján lehet homogenizálni a területeket a talajélet újbóli beindításával, fel-
erôsítésével. A talajélet fokozását elôsegítô kezelésekkel a kezelt területeken a talajfoltok száma fokozatosan
csökken. A talaj egyöntetûbbé válik. Ez a talajok mikrobiológiai aktivitásának és így a talajok kondíciója
javításának az egyik vetülete.
Az egyenetlen állományú ôszi búza mutatja a
talajfoltokat
Légi felvételen a kukorica színváltozása utal
a talajfoltok jelenlétére
1...,2,3,4,5,6,7,8,9,10 12,13,14,15,16,17,18,19,20,21,...56