Page 10 - Cheminova - Talaj- és növényorvoslás - 2013

10
AZ OKOT KEZELJÜK!
Talajorvoslás
A mezôgazdaságban a termésátlagok max. 1 %-ot emelkednek évente, de több vetômag elôállítással foglakozó
kutató szerint már legalább 10 éve nem emelkedtek komoly mértékben a termésátlagok, gyakorlatilag stag-
nálás figyelhetô meg, miközben egyre újabb és nagyobb termôképességû fajtákat állítanak elô.
Az ok a körülményekben keresendô, de nem elsôsorban a csapadék mennyiségében, ugyanis ha felmegyünk a
neten a következô hivatkozásra,http://metnet.hu/?m=map_p&px=600&type=prec_90d,csapadéktérképeket
tudunk letölteni, akár több évre visszamenôleg.
Ha megnézzük a 2009. 09. 25. elôtt 360 napban lehullott csapadék mennyiségét és eloszlását, kiderül, hogy ha
összeadjuk, akkor általában legalább annyi csapadék leesett az elmúlt egy évben, mint egy évvel korábban.
Igen, erre mondják sokan, hogy „de nem akkor esett,
amikor kellett volna”.
De ha leesett, akkor hol van? Miért nem ôrzik meg mûvelt
területeink a vizet? Miért nem tudják elnyelni, elvezetni
lefelé a vizet, hogy késôbb, ha nem esik, szolgáltatni
tudják azt? Ugyanakkor a nem „mûvelt” területeken, vagyis,
ahol nem szennyezik kemikáliákkal a környezetet, ott ebben
az évben még novemberben is zöldek voltak a fák, nem dobták
le a lombjukat, mint az valódi aszály esetében kellene, hogy
legyen, mint pl. a 2002-es csapadékszegény évet követô 2003-
ban, amikor a FAO a Mórahalom – Balástya közötti homoki
kistérséget félsivatagi környezetté nyilvánította.
A furcsa az, hogy egy ilyen „klímaváltozás” kifogás után,
2005-ben annyi csapadék esett, hogy az Alföldön 2005 – 2006
fordulóján több, mint 500 000 hektár állt víz alatt, mert a
záró réteg miatt, ami talaj elporosodásából, majd ennek a por-
nak a mûvelési mélységben való összegyûlésébôl, és összetö-
mörödésébôl keletkezik, nem engedte lefolyni gravitációs úton
a vizet. Ezt a réteget nevezi a szaknyelv „eketalp réteg”-
nek, csak az a baj, hogy ezt nem az eke okozza!!!
Ez a réteg az élô rész elhalása, vagyis a talajélet látványos leromlása miatt alakul ki, melynek több oka is
lehet, de ezek közül az elsô az olyan anyagok használata, melyeket nem ismer fel a természet, a talajok élô
része. Ez a vegyszer és mûtrágya használat. A másik jelentôs ok az állattenyésztés visszafejlesztése az 1960-
as évek óta, ami magával hozza a lényegesen alacsonyabb szerves anyag visszapótlást, azaz a trágyázást. Fel
kellene már ismerni nem csak Akadémiai szinten, hogy a talajok, nem három, hanem négyfázisú rendszerek,
azaz nem egy szervetlen munkaközeg, hanem egy élô anyag. Ez a negyedik fázisa a talajoknak.
Ha a 4. fázis jól mûködik, akkor gyorsan lehet közelíteni az elsô táblázatban megadott „Biológiai potenciál”
értékekhez. És ehhez nem kell sok. A talajok élô részének olyan szinten való életre keltése, mint a korábban
említett „nem mûvelt területeken” a beavatkozás mértékétôl, mennyiségétôl függôen akár több évig is
eltarthat, vagy csak néhány hónapig (!!!). Miután a talajban levô élô rész szabad szemmel nem látható, így
a beavatkozások „megtérülése” sem olyan gyorsan észlelhetô, mint pl. egy piretroid rovarölô szernél, ami
gyakorlatilag azonnal adja a költségviselônek a sikerélményt – de azt ez az illetô már nem tudja felmérni, hogy
mi a járulékos hozadéka, vagyis a „mûvelt” területek élôrész vesztesége a beavatkozás után, mert az nem
látható szabad szemmel.
Ilyen okai is vannak annak, hogy nem emelkednek a termésátlagok olyan mértékben mint az igény az
élelmiszerekre, ez ugyanis éves szinten kb. 2 % növekedés jelent, miközben a termelés növekménye nem
éri el az 1 %-ot sem.
Az ilyen körülmények között nevelkedô növények természetesen nemhogy a genetikai potenciáljukat, de
már az évmilliók alatt kialakult természetes önvédekezô képességüket sem tudják kihasználni, hisz
nem jutnak hozzá az enzimrendszerük mûködéséhez szükséges valamennyi, akár csak egészen kis mennyiség-
ben, de szükséges anyagokhoz sem. Az említett állatállomány csökkenés miatt elmaradó szervesanyag pótlás
miatt a területek kiürülnek mikroelemekbôl, mert ezeket nem tartja a kereskedelem olyan fontosnak. Ezek az
elemek végül a tengerekben kötnek ki, azaz innen egészen egyszerû a visszapótlásuk olyan anyagokkal,
melyekben alga összetevôk is vannak. Ilyen az Amalgerol.
A tömörödött talajok nem vezetik el és
nem tartják meg a vizet. Ezeken általában
a talajszondát sem lehet leszúrni.