A kutatás háttere
A BDO nemzetközi hálózata – mely a világ 147 országában nyújt professzionális szolgáltatásokat ügyfelei részére – 2012-ben készíttetett egy felmérést a munkavállalók mobilitására vonatkozóan. Ez a kutatás egy olyan átfogó tanulmány, mely a munkavállalók szemszögéből világít rá a külföldi munkavégzésre, és nem a munkaadó nézőpontját veszi alapul. A vizsgálatban 24 ország vett részt, és megközelítőleg 13 ezer munkavállaló töltötte ki a kérdőívet. Az eredmények segítenek megérteni a munkaadók számára munkavállalóik külföldi munkavégzésre való hajlandóság hátterét, és a tanulmány célravezető motivációs eszközök kiválasztásában is segítséget nyújthat.
A külföldi munkavégzésre való nyitottság
A felmérésből kiderült, hogy összességében a megkérdezettek 25%-a nagyon szívesen vállalna külföldi munkát. A megkérdezett férfiak 27%-a, míg a nők 22%-a nyitott a külföldi munkavégzésre, és a fiatalabb korosztály (35-54 évesek) körében 5 %-kal magasabb a kiküldetésre való hajlandóság mint az idősebb korosztály (55-64 évesek) esetében. A családi viszonyok is befolyásolják a külföldre való költözési szándékot, mivel a házasságban élők kevesebb arányban vállalnának külföldön munkát, mint az egyedülállók (22%:27%).
A legnépszerűbb országok ranglistája
A kutatás során vizsgálták, hogy mely országok a legvonzóbbak a külföldi munkavégzés szempontjából. Az első helyen az USA áll, majd az Egyesült Királyság és végül Ausztrália foglalja el a legvonzóbb országok ranglistáját.
Motiváció növelése
Mielőtt megszületik a döntés a külföldi munkavégzésről, a munkavállaló alaposan átgondolja az előnyöket és hátrányokat. A tanulmány rávilágított arra, hogy nagyobb arányban vállalnának az emberek külföldi munkát, ha a visszatelepülést követően biztosítva lenne a korábbi munkahelyük.
Azoknak a munkavállalóknak estesében, akik nyitottak lennének külföldi kiküldetésre, erős motivációnak bizonyult az is ha a vállalat támogatja, és állja a hazalátogatással járó költségeket és a családtagok számára is biztosítja a repülőjegy árát. Az is növelné a kiutazásra való hajlandóságot, ha a munkavállaló tehetne egy ingyen „próbautazást” a végleges kiutazás előtt. Ennek segítségével felmérhetné, hogy tetszene-e számára a külföldi lehetőség, és a kiköltözésekor már nem lenne teljesen ismeretlen a közeg.
Nagyon fontos tényező a munkavállaló számára az is, hogy a partnerének/házastársának is rövid időn belül legyen munkahelye a kiutazást követően. A családos munkavállalók áttelepülése éppen ezért összetettebb kérdés. A felsorolt motivációs eszközökön kívül az is fontos a megkérdezettek számára, hogy a külföldi munkavégzés során legyen lehetőségük a nyelvtanulásra, továbbképzésekre, ismereteik kibővítésére.
A válaszadók 16%-a egyáltalán nem vállalna külföldön munkát, mert nem hagyná otthon a családját. A másik visszatartó tényező a nyelvismeret. A kutatásban részt vettek magas arányban válaszolták azt, hogy kizárólag olyan területre mennének ki, ahol a már meglévő nyelvtudásukat használhatnák.
Összegzés
A tanulmány eredményeiből jól látható, hogy leginkább a 35 év alatti, szenior szintet elért munkavállalók nyitottak a külföldi kiküldetésre. Azonban fontos tényező, hogy biztosítsák számukra és családtagjaik számára is a már említett „biztonsági hálót”. Az is kiderült, hogy elsősorban nem az anyagi juttatás jelent motivációt, hanem a kint megszerezhető tudás és tapasztalat.
A kutatás célja az volt, hogy a munkaadók is kapjanak egy komplex képet arról, hogy mi a legfontosabb a munkavállalóik számára a kiküldetés során. Fontos, hogy rugalmasan alakítsák ki ezeket a feltételeket. A külföldi munkavégzésre nyitott munkavállalókkal szembeni figyelmesség nagymértékben növelheti a kiküldetések számát, mely révén a munkaadó és a munkavállaló is bővítheti ismereteit.
Továbbá, a nemzetközi háttérrel rendelkező munkáltató a kiküldetés lehetőségével növelheti érdemeit a munkaerőpiacon, és fontosabb stratégiai kérdésekre hálózaton belül találhat megoldást ahelyett, hogy külsős tanácsadó cégeket vonna be.
Zórándy Nóra
Vezető tanácsadó
