Életünknek körülbelül a felét a munkahelyünkön töltjük, olyan emberek társaságában, akiket nem mi választottunk magunk mellé. Vannak, akikkel közelebbi barátságot is ápolunk; van, akivel inkább csak szakmai beszélgetéseket folytatunk és talán olyanok is vannak körülöttünk, akikkel csak egymás mellett dolgozunk.
Számos kutatás igazolta, hogy van néhány alapkarakter, akikkel mindig fogsz találkozni iparágtól, vállalati mérettől, kortól, nemtől függetlenül. Kik ők?
A barát
Ő az, akivel könnyen megtalálod a közös hangot, mert szimpatikus, vannak közös érdeklődési köreitek, szívesen beszéltek munkaidőn kívül is a napi feladatokról, eredményekről és még a kedvenc filmjeiddel, jövőbeni terveiddel vagy a nyaralásod részleteivel kapcsolatban is képben van. Szuper, ha a szakmaiságon túlmutathat a kapcsolat, de a túl sok csevejre a vezetés felfigyel.
A pletykafészek
Az ilyen kolléga mindene a munkatársakról szerzett valós vagy éppen vélt, ki tudja milyen forrásból szerzett információ beszerzése, és villámgyors továbbadása. Nem gondol arra, hogy ezzel esetleg megsérti, vagy kellemetlen helyzetbe hozza a pletyka középpontjában álló kollégát. Mivel számára az információ birtoklása feszítő, azonnal tovább adja a hírt, nem kímélve ezzel a főnököt, a beosztottját, a munkatársát sem. Veszélyesebb típusa elvesz és hozzátesz a hallottakhoz, beleépítve saját megélését, véleményét sokszor tudattalanul is.
A segítőkész
Ő az, aki segít eligazodni az irodai kütyük használatakor, tudja és meg is mutatja, hol van a legközelebbi és legolcsóbb étkezde. Kinyomtatja és lefűzi helyettünk a jelentést, ha nekünk épp rohannunk kell. Rá tényleg lehet számítani. Csak éppen sokszor nem vesszük észre, hogy ő az, aki mindent magára vállalva, segítőszándékának "köszönhetően", napi szinten túlórázik, és mégsem marad ideje saját feladatainak maradéktalan elvégzésére. Illik tehát nem kihasználni őt, hanem megragadni az alkalmat, hogy "egyszer te, egyszer én alapon" egymást kisegítve dolgozzunk vele együtt, hiszen az ő jelenléte igazi kincs, kiváltképp, ha problémamegoldásról van szó.
A közönyös
Unottan olvasgatja e-mailjeit, semmilyen ötlet nem hozza lázba, nem vevő az újdonságokra, leggyakoribb mondata: "Történjék bármi, itt úgyis minden marad a régiben." Kiábrándultságának számos oka lehet, mint például szakmai sikertelenség, az elismerés hiánya, alacsony önbecsülés, a vezetőségben való csalódottság, földhözragadt szemléletmód, félrecsúszott karrier. Kiábrándultsága még egy új és lelkes munkavállalót is magával ránthat, nem beszélve a régebbi munkatársakról. Nagy hiba az ilyen munkatárs figyelmen kívül hagyása, mert kihatással lehet a közvetlen munkatársak teljesítményére is.
Az ötlettolvaj
A nagybetűs STRESSZFORRÁS. Nem ismer gátlásokat és szabályokat. Kerüli a szemtől szemben történő nyílt kommunikációt, ha úgy adódik azonban, egy értekezleten jelenlétünkben hozakodik elő azzal az ötlettel, amely a mi fejünkből pattant ki, és amit még a reggel osztottuk meg vele kávézás közben. Az ötletlopó igazi kemény dió, és ha közöljük vele pimasz viselkedésén való felháborodásunkat, úgy tesz, mintha azt sem tudná, miről beszélünk. Az ötletlopót egyféleképp tudjuk hatásosan kezelni, ha nem beszélünk neki terveinkről, és csupán a mindenki által ismert információkat osztjuk meg vele.
A kötekedő és tudálékos
Semmi sem elég jó neki, ő mindig mindent jobban tud, állandóan figyeli, kommentálja az eseményeket, mások cselekedeteit. Pontosan látja még a legjobb ötletről is, hogy miért nem lehet megcsinálni. Évek óta ugyanabban a munkakörben dolgozik, mégis meggyőződése, hogy ő a szakma nagyágyúja, és minden alkalommal előhozakodik elképesztő munkatapasztalatával. Csak szítjuk nála a tüzet azzal, ha jóindulatúan el akarjuk neki magyarázni, hogy valamihez mi is értünk, netán jobban, mint ő - hiszen ez nem az ő területe – mindez, elképzelhetetlen számára. Mindenkor kihangsúlyozza hibáinkat, ám a maga szemében a gerendát sem leli fel. Meggyőzéssel próbálkozni nem ajánlott, mert könnyen megsértődik és harcba indul a kritizáló ellen.
A bűnbak
Ez nem is szerep, inkább állapot, következmény. Ő az, akiről a csoport úgy gondolja, hogy ő az oka mindennek. Kellemetlen, személyiségromboló, igazságtalan és sokszor méltánytalan helyzet. A bűnbak a fekete-fehér sémákban gondolkodás áldozata, és csak ritkán igaz, hogy neki a legnagyobb a felelőssége a team sikertelenségében. Bűnbakszerep akkor képződik meg egy csapatban, ha a vezető nem engedi, hogy közösen megbeszéljék a hibákat, tilos a negatív véleményt elmondani, vagy problémát jelent a szembenézés. A bűnbak "kijelölése" azt a célt szolgálja, hogy levezesse a csoportban felgyülemlett agressziót vagy, hogy egyszerű magyarázatot adjon a csoport sikertelenségére.
És az ideális
Tartja a szavát, megbízható, pontos és igényes munkát végez. Rá tényleg lehet számítani. Jó csapatjátékos, de nem fél az önállóságtól sem. Ha megkérjük, ő kiegészíti javaslataival és építő kritikával illeti munkánkat. Nem firtatja magánéletünket és nem pletykál, de érdekli, mi van velünk. Megbízható, megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezik, de csak addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér. Fontos számára a munkahelyi karrierlétrán való előrelépés és az elismerés, de nem mindenáron. Kellőképp motivált, de szóvá teszi, ha valamivel nem elégedett. Alkalmanként be lehet vele ülni egy pohár borra egy fárasztó hét után, elbeszélgetvén az élet dolgairól.
A ma oly divatos social network analízisek rendre alátámasztják, hogy ha van legalább egy-két jó munkahelyi kapcsolatunk, akkor az, jótékonyan befolyásolja eredményességünket, közérzetünket. Így, ha megtaláltuk az adottságainknak és képességeinknek megfelelő munkahelyet, és hatékonyan, jó hangulatban szeretnénk dolgozni, nyitottsággal és toleranciával forduljunk új munkatársaink felé.
A jó kolléga igazi érték, nincs más dolgunk, minthogy megbecsüljük őt, és olykor-olykor el is mondhatjuk neki, hogy örülünk, hogy vele dolgozunk.
Hartmann Krisztina
Szervezetfejlesztési tanácsadó
BDO Magyarország